Hogy rögtön válaszoljunk is a cikk címében feltett kérdésre, vannak bizonyos esetek, amikor sehogyan, de szerencsére a dugulásoknak csak nagyon kis része – mintegy 5-10 százaléka – végződik azzal, hogy falbontásra kerül sor. A lefolyók az esetek többségében már akkor problémát produkálnak, amikor a dugulás még csak néhány százalékban fenyegeti a biztonságos és normális lefolyást, ezáltal idejekorán elejét lehet venni a problémának akár különféle házi módszerekkel is.

Ha viszont nem figyelünk oda a vészjósló jelekre, példának okáért a nehezen lefolyó vízre, a kellemetlen szagokra, esetleg a már visszafolyó vízre, akkor könnyen nagyobb baj is lehet a vége. A falbontással járó dugulások többségét ilyen esetek adják, vagy olyan szerkezeti problémák, amelyek már az építés során el lettek rontva, például túl vékony, esetleg hibás cső került beépítésre, vagy túl kicsi, esetleg túl nagy lejtést adtak neki a szakemberek. Az ilyen esetekben a bontás garantáltan elkerülhetetlen, hiszen a dugulást vagy sehogyan sem lehet elhárítani, vagy csak ideiglenesen. Egy törött, összeroppant cső esetében például bármivel próbálkozhatunk, vagy elázott, átázott falak, vagy a dugulás folyamatossága lesz a végeredmény, ami igaz egy rosszul beépített vezetékre is.

Természetesen vannak olyan extrém esetek is, amikor olyan mértékű és mennyiségű lerakódás van a csőben, amit már egyszerűen a legnagyobb víznyomással és vegyszerekkel sem tudnak feloldani, illetve továbblökni még a legtapasztaltabb szakemberek is. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy valóban falbontásra kerül sor, azonban most koncentráljunk arra, hogy mikor nem kell falat bontani egy ilyen problémánál. Amennyiben időben hívunk szakembert, akkor az esetek többségében soha, a kisebb dugulásokat ugyanis biztosan el tudják hárítani a különféle eszközökkel és gépekkel.

Eközben céljuk az, hogy a lehető legkevesebb kárt és piszkot okozzák, tehát a duguláselhárítást végző szakembereknek sem az a legfőbb célja, hogy kibontsák az összes falat a lakásban, sokkal inkább az, hogy kívülről megoldják a problémát. Ehhez általában rendkívül nagy teljesítményű, direkt erre a célra megalkotott gépekkel érkeznek a helyszínre. Ilyenek például a különféle hordozható nagynyomású mosóberendezések is, amelyek képesek még a legmakacsabb dugulásokat is megindítani. A nagyobb darabok a 160 bar nyomással is rendelkezhetnek, és képesek 30 liter vizet spriccelni a dugulásra percenként. Egy ilyen készülékkel a legtöbb dugulás garantáltan bontás nélkül is elhárítható lesz.

A legfontosabb általában azonban sokkal inkább az, hogy megelőzzük a bajt és a problémát, ezáltal mindent elkövessünk ahhoz, hogy ne alakuljon ki a probléma, így biztosan nem kerül sor falbontásra sem. Toalettek esetében például a legjobb amit tehetünk, hogy soha nem spórolunk a leöblítéssel, mert a túl kevés víz a dugulások leggyakoribb előidézője. Más lefolyók esetében arra kell ügyelnünk – főként a konyhában –, hogy soha ne engedjünk a lefolyóba túl sok idegen anyagot, legyen az akár ételmaradék, akár szőr vagy haj, mert ezek a dugulás elsődleges forrásai.

Főként a konyhai mosogatóknál szokott probléma lenni, hogy használatukkor spórolunk a meleg, illetve a forró vízzel. Nem szabad, hiszen amennyiben hidegen engedjük le a zsiradékokat a lefolyón, abban az esetben azok még menet közben visszakeményednek majd, ezáltal vízkőlerakódásokon megragadva egyre nagyobb akadályt képeznek, míg végül kialakulnak a nehezen átjárható dugulások. Ha ilyet tapasztalunk, és a házi módszerek már csődöt mondtak, hívjunk mielőbb szakembert, és ezzel biztosan elkerülhetjük a falbontást.