Egy szennyvízcsatorna kialakítása minden esetben szakembert igénylő feladat, amit mi sem bizonyít jobban más, minthogy a dugulások jelentés részét az idézi elő, hogy a szennyvíz csatorna lejtése nem megfelelő módon került kialakításra, hiszen ez a megfelelő elfolyás tekintetében kiemelkedően fontos kritérium. Noha az internet alapvetően hasznos találmány, azonban sajnos még ma is nagyon sok oldalon olvasni képtelenségeket és fatális tévedéseket a témával kapcsolatban – gyakran magukat szakértőnek nevező emberektől is – azzal kapcsolatban, hogy a szennyvízcsatorna esetében minél nagyobb a lejtés, annál jobb, így bizonyos esetekben akár félméteres eltérések is lehetnek a kezdő- és a végpont között. Bizonyára – abban az esetben, ha minden áldott nap duguláselhárítót szeretnék hívni az állandó probléma orvoslásának érdekében.

Ezért nem jó, ha a szennyvíz csatorna lejtése túl nagy:

Nem csak a lefolyónak a lakáson belüli szakaszaira, hanem az egész szennyvízcsatorna-hálózatra igaz, hogy lejtését úgy kell kialakítani, hogy egyfajta öntisztulási folyamat tudjon végbemenni a rendszeren. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy pontosan meg kell határozni a lefelé áramló víz sebességét, ami megfelelő ütem esetén képes lesz kimosni a lefolyóból a szilárd hulladékot, legyen az belső rendszer esetében ürülék, WC papír, ételmaradék, vagy külső terek esetében kommunális hulladék, esetleg bármi más. Amennyiben ugyanis a víz nem tudja mindig kimosni a teljes rendszert, értelemszerűen ezek az anyagok elkezdenek lerakódni, ami rövidtávon komoly dugulást idézhet elő. Ha a szennyvíz csatorna lejtése túl meredek, akkor a szilárd hulladék lerakódik, mert a víz túl gyorsan folyik át a csövön, és az a bizonyos öntisztulási folyamat nem képes végbemenni, vagyis lassan, de biztosan a rendszer elzáródik majd.

Ebből következik, hogy nem csak a nagy lejtésre kell figyelni, hanem arra is, hogy a meredekség ne legyen túl alacsony sem. Amennyiben ugyanis így csőnek nem adunk elég lejtést, egyszerűen megragad benne a szennyvíz, méghozzá a szemcsékkel és a szilárd törmelékekkel együtt, ami természetesen dugulást idéz majd elő.

Elfogadott szabvány van érvényben a lejtésre:

Hogy mégis mekkora legyen a szennyvíz csatorna lejtése? Erre a Magyar Nemzeti Szabványok Jegyzéke egy nagyon pontos ajánlást tartalmaz a szakemberek számára, ezáltal egy csatorna lejtése akkor a legideálisabb, ha az 0,003 és 0,005 százalék között van. Ezen az értékhatáron belül a pontos lejtés az alapján kerül mindig meghatározásra, hogy milyen minőségű a hálózat, a tokozás, a szilárdság és konkrétan a felület. Ha tehát van egy 10 méter hosszú szakaszunk, akkor vezeték két vége között talán meglepő, de nem lehet nagyobb a lejtés különbsége 3-5 centiméternél. Ez elképesztően nagy különbség az interneten olvasható olyan fatális butaságokhoz mérten, amelyek szerint akár 80 centiméter is megengedett egy szennyvíz csatorna lejtése esetében.

Természetesen érdemes azért a lejtésen túl más alapvető dolgokra is odafigyelnünk azért, hogy csatornarendszerünk ne csak megfelelően kerüljön kialakításra, hanem az ne szenvedjen dugulástól sem. Fontos például külső csatorna esetén a talaj megfelelő tömörítésére és szintezésére, miközben érdemes figyelni a fagyhatárra, valamint arra is, hogy lehetőség szerint elkerüljük a 90 fokos könyököket, azok ugyanis a dugulások egyik melegágyainak tekinthetők. A rendszeres tisztíthatóság érdekében ne feledkezzünk el továbbá tisztító idomok és fordító aknák beépítéséről sem!